High School of the Dead – The first bite

Olyan egy-másfél héttel ezelőtt snoopingoltam (as usual) a Sankaku Complex-en, mikor megakadt a szemem egy cikken, ami valahogy így hangzott: HSotD „Greatest Masterpiece”.

Ezt egy kis szemöldökfelhúzás követte a részemről, révén a SC hajlamos olyat is ennek beállítani, amiben a fanservice csak egy kicsit is megvan. :D. Hagytam is volna rá, de mivel pont ez az egy stuff keltette fel a figyelmem a nyári szezonból, ráadásul az AnimeAddicts is elkezdte hunsubolni, ezért egy viszonylag üres vasárnap délután megnéztem a pilot epizódot. A mangáját nem olvastam, így „vakon” álltam neki az első résznek, ennek ellenére lekötött, de legalábbis annyira, hogy a második részt is megnézzem majd. Legfőképp a témaválasztás miatt keltette fel a figyelmem: ritka az olyan animu (legalábbis tudomásom szerint), ahol a középiskolás főszereplők nem youmákkal/démonokkal/másik dimenzióbéli monsztákkal hadakoznak, hanem egyszerű, klasszikus zombikkal. Az előzetes elvárásaimtól nem sokban különbözik az anime: ZS kategórás történetet kínáló, de valahol mégis élvezhető cuccnak tűnik, ráadásul az első rész alapján viszonylag jól bánnak a karakterek badass és angsty faktorával is. A gráf korrekt munkának tűnik, mind a karakterek, mind a környezet/hátterek megrajzolása decensnek mondható, a harcok pedig dinamikusan animáltak, néha picit túlspilázottak, de illenek a történetbeli felütés kicsit elszállt voltához. A fanservice mennyisége néha egy kicsit töménynek hat (néha három-négy másodpercenként van ilyen jellegű shot), de ezek többsége szerencsére egy-másfél másodpercre redukálódik, és szerencsére nem lolikon használták őket, hanem valahogyan kinéző női karaktereken, ez azért manapság, a moe-blob és über-kiddyness korában nagy szó. Karakterek szempontjából az első rész alapján nem hoz forradalmi változást, de egy ZS kategóriás setttingbe nem is csehovi karakterek kellenek. A célnak (eddig) tökéletesen megfelelnek, és ábrázolásukba a kettősség is belefért: a zombiírtás közepette egy kis karakterdrámára is futja, ráadásul pont annyi, amennyitől nem megy át melodrámába a rész. Az epizód mozgalmasabb jelenetei a koncepció jellegéből adódóan rendkívül véresek, és nem ijednek meg az áldozatok és a zombik bevégzésének viszonylag natúr bemutatásától egyaránt: ezúttal túlnyomórészt szerencsére elmaradt a polkorrekt „az eget/plafont kamerázó képbe bespriccen a vér” jelenség, amiért cserébe jó néhány csatorna maga avatkozott közbe, úgyhogy a teljes körű élményért úgy tűnik vadászni kell a jó rawokra. Zenei szempontból az OP/ED egyaránt rendben vannak, előbbi a dinamikus animáció, és az ez esetben bőven tűrhető J-Pop+gitár kettős miatt, utóbbi pedig a női vokál ellenére is élvezhető muzik miatt. Az epizód közben nem sok zene volt, így nem is tudok sok mindent mondani róluk, de a zombik közelettekor a tetőn hallható alig kivehető, vészjósló gitárhúzás valamelyest bejött. Szinkron terén semmi különös, a színészek viszonylag jól hozzák a karaktereket, ráadásul Marina Inoue (azon kevés seiyuuk egyike, akit név szerint ismerek, elviselek, és még a hangja is tetszik) is benne van a gárdában.

Eddig úgy állok, hogy figyelemmel fogom kísérni az animut, de nem lesz az évszázad dobása, az is biztosnak látszik. És nagyon ajánlom a Madhousenak, hogy ne most jöjjön elő a „szar cuccos” korszaka, mikor az egész szezonból egy anime érdekel…

OP:

ED:

Advertisements

Dodgers névjegye

"Description? WHAT FOR?!" Dodgers bejegyzései

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: