Amikor azt hinné az ember, hogy a pofátlanságnak nincs határa

Vacakolás Neptunnal + hírolvasás=mini TL;DR

Világéletemben nem voltam vallásos ember, hiába kereszteltek meg annak idején, azzal én is egyetértek, hogy valamiben, valami földöntúliban hinni amolyan közösség összetartó erővel bíró jelenség. Igen ám, de ilyenkor azt is szoktam mondani, hogy minden szép, amíg nem esik át a másik oldalra. Én valahogy így vagyok a nálunk is jelen lévő zsidó vallással, pontosabban szólva annak szemtelenebb híveivel. Kezdésnek remek példa a Holokauszt, amit e vallás prominensebb képviselői és talpnyalóik úgy kezelnek, mint az emberiség legnagyobb tragédiáját, amihez még csak hozzá se lehet szagolni, annyira mérföldkő a pusztulás történelmében. De van itt egy bökkenő, pontosabban azzal, ahogy ezt kezelik. Nem tagadom, valóban haltak meg emberek ebben a jelenségben, de kérdem én, muszáj úgy viselkedni például a “hivatásos” történészeknek, mint az éretlen, arrogáns kisgyerek? Mert végülis milyen mentalitást látunk, ha csak átsiklik szemünk néhány történész professzor és ezzel együtt a Holokamut pártolók többségének véleményén? Arrogancia? Tolerancia hiánya? Önközpontúság? Igen, igen, és igen. Szerintem nincs még egy olyan mítosz, amit ennyi ferdítés és homály fedne, mint az állítólagos legnagyobb tragédiát. Ez még hagyján, de hogy jön ahhoz bárki is, hogy valakit komolyabban megfeddjenek, csak mert nem teljesen ért egyet azzal a szent kinccsel, ami egyben afféle financiális forrásnak is tekinthető az ő helyzetükben. Most őszintén. Vaskos pénzek reményében perelni bankokat, vasúti közlekedésben érdekelt társaságokat egy több, mint fél évszázada megtörtént dolog miatt? Biztosan egy gonosz náci lakozik bennem, amiért feltételezem, hogy ezt akár egy legálisnak álcázott kvázi bankrablásként is tökéletesen le lehetne írni. Egyszerűen taszít ez az álszent, nemtörődöm, “csak mi számítunk, a többi le van szarva” mentalitás, ami ezekben a finoman öltözött, beképzelt patkányokban gyülemlik fel. Erősen fogalmaztam? Akkor minek lehet nevezni azt, amikor egy vallási vezető, az Isten házában, megannyi ember előtt mások pusztulását kívánja? Diktátori ambíciónak, képmutatásnak, felsőbbrendűségnek. Csak hogy az ízesebb jelzőkből válogassak, és azt is finoman. Ezek után nem értem, pontosabban nem fér a fejembe: ha egy átlagember, akinek valami okból nem tetszenek a zsidók ki mer jelenteni egy rosszaló kijelentést, miért kell rögtön rasszistának címezni. Egy főrabbi nyugodtan ugathat nyíltan rasszista és szélsőséges dolgokat, de ha egy átlagember kételkedik a szent Holokausztban, azt meg kell szabályozni, le kell törni, el kell tiporni. Mindezt mert állítólag szívtelen, érzéketlen ember.

“Bárcsak pusztulnának el az ellenségeink és a gyűlölőink, Ábu Mázen és az összes gonosz gazember! Vesszenek ki ebből a világból! Hogy sújtson le rájuk a Jóisten a dögvész csapásával! Ámen!”

Milyen szívmelengető jókívánságok ezek, nem? Mintha egy történelmi filmet néznék, ami pont az efféle hitgyülis befolyásolóerőt demonstrálja. A gond csak az, hogy ez a valóság, a huszonegyedik század, a modern kor. De nem minden embernek az. Ugyanakkor nem csak Ovádjá Joszéf tett ehhez hasonlóan felvilágosult vallási vezetőre valló kijelentést mostanában, hiszen a közelmúltból itt van Mose Gánán, akinek egy magyar hölgy a második világháborús szovjet megszállásának témáját röviden pecegető levelének címzett válaszának csattanója valahogy így hangzik:

“Azt kívánom, hogy a magyarok égjenek meg. Nekem nem kell irgalommal viseltetnem velük szemben. Legyen egészséges.”

Igen, jól olvassa mindenki. Mindezt egy értelmiségi, felvilágosult ember címezte nekünk. Ezek szerint én is ugyanilyen nyugodt szívvel kívánhatnék az ő népének ugyanilyen meleg fogadtatással hasonlóan szépeket. Csak annyi lenne a bökkenő, hogy én repülnék a dutyiba, ő viszont nyugodtan tébecolhat a világban. Meg is ragadnám az alkalmat, hogy néhány gondolatára én is reagáljak:

“Én nem beszélek a magyarok nevében, akik ismét kitűzik ruházatukra a horogkeresztet és magasra emelik az Árpád-zászlót, s akik megrongálják a szovjet katona szobrát stb. Most, miután az oroszok elhagyták Magyarországot, a magyarok ismét szabadon tüntethetnek a tereken az oroszok, zsidók vagy mások ellen, miközben újra terjed az antiszemitizmus. Én nem a magyarok nevében beszélek. S természetesen nem beszélek a népek, gulágok, politikai elnyomás és minden más rossz atyjának, Sztálinnak a nevében sem.”

Antiszemitizmus? Wász? Gombát ettem, és lemaradtam valamiről? Ez esetben feltételezem üres csevej a részemről, hogy az “antiszemitizmusnak” is van alapja az esetek túlnyomó többségében. De mivel nem a mi és senki más nevében nem beszél -muhahaha-, biztosan én járok rossz úton.

“Bizony, én annak a maroknyi zsidónak a nevében beszélek, akik Budapesten életben maradtak, s akiket a nácik már nem tudtak elküldeni a gázkamrákba, mint az apámat és az anyámat. Én a megmenekültek nevében beszélek, akik a Budapest felé közeledő Vörös Hadsereg jóvoltából maradtak életben, s akiket Eichmann ezért már nem tudott vasúton Auschwitzba küldeni. (Ez persze nem azt jelenti, hogy nem gyalogoltatta őket Budapestről az osztrák határig, s akik közül sokan meghaltak útközben.)”

Figyelitek? Nem beszél senki nevében, de mégis magukról beszél. Elbűvölő. Ugyanakkor innen, a nagy büdös Alföldről küldök egy tockost neki, amiért Trianonhoz hasonlóan már megint nagyrészt minket szándékoznak képen törölni ezért. Olyan ez, mintha az én házamban vernének meg valakit, és kizárólag én lennék a bűnös, pedig otthon se voltam. Na mindegy, igazságszolgáltatás. És igen, egy kisebbség fontosabb, mint egy ország “őslakossága”, hogy a háború többi áldozatáról ne is beszéljek.

“Ezért tehát én a magam nevében beszélek, amikor azt mondom, hogy Budapest orosz megszállása felszabadulás volt (Igen! Felszabadulás!). Engem a Vörös Hadsereg szabadított fel és meg a halálfélelemtől, az éhezéstől és a tetvektől. Kiszabadított a gettó falai közül, az óvóhelyről, ahová néhány hónapig be voltam zárva éhezés és állandó bombázás közepette.”

Mintha ezt már egy Sas-kabaréban pontosan ugyanígy hallottam volna. De örülök, hogy művelt emberünk megint csak  a saját fejével képes gondolkodni, és nem egy nemzetével, akin negyven évig ott ült ez a tákolmány. Viszont neki ez felszabadulás volt, úgyhogy nekünk is annak kell lennie. Csak az objektivitás kedvéért.

“Az oroszok jóvoltából térhettünk vissza az üres, kifosztott és fűtés nélküli lakásunkba. Január volt, esett a hó, de életben maradtunk. Ám ez nem sokat segített rajtam, mert az éhség nem csillapodott gyorsan. Amikor az Izraelbe vezető úton megérkeztünk az amerikai zónába, egy szemből jövő autóból a katonák fehér kenyereket dobáltak nekünk. De talán kijár a tisztelet annak az utcasarkon álló orosz katonának is, aki egyetlen fekete kenyeréből szeletelt és adott a körötte állóknak.”

Kijár valóban, ahhoz képest hogy mennyire ment a fene nagy “testvériség”. De ez még nem mentesít fel semmi alól sem.

“S hogy a magyarokat elnyomták az oroszok és velük szövetkezők? Nem sajnálom a magyarokat. Megérdemelték. Amúgy Európában a magyarok találták ki a zsidótörvényeket, hiszen már 1922-ben, vagy e körül bevezették. Ebben elsők voltak Európában. Persze van pró és kontra, de most ne bonyolódjunk bele az aprólékos történelmi elemzésbe.”

Akárcsak az iskolában: pár ember miatt “baszódjon” meg több millió ártatlan ember, és azok utódai. Természetesen szó nincs se rasszizmusról, se általánosításról, hogy az elfogultságot ne említsem. Plusz általában nem szoktak törvényeket ok nélkül bevezetni, a kulcsszó az általában.

A magyarok szerencsétlenek, vakok és kiúttalanok voltak abban politikai, történelmi helyzetben, amelybe 1938-ban, 1940-ben, vagy valamikor ebben az időszakban kerültek. Ennek ellenére, s mindent összevetve a magyarok gyilkosok voltak. A nácikkal összehasonlítva talán kis gyilkosok voltak, de a náciknál nem kisebb élvezettel és igyekezettel öltek és raboltak.

Szó ami szó, valóban kissé fel volt borulva politikai helyzetünk ebben az időben. De hogy kizárólag mi, és a németek gyilkosok lennénk? Egy háborúban pedig a győztes ártatlan, mint a ma született bárány? Röviden: ekkora sületlenséget és elkendőzést sem láttam még gyakran kiszaladni egy efféle ember száján.

Megérdemelték mindazt, ami történt velük a háborúban. Egyszer ellátogattam a budavári Történeti Múzeumba, ahol kirakták azokat a fényképeket, amelyeken az látható, hogyan gyújtották fel a magyar katonák a falvakat Oroszországban.

Elfogultság ismételten befigyel, az ő drága oroszai biztosan nem követtek el semmiféle kegyetlenkedést, mindegyikük a helyi gazdasszony-képzőben volt nappali szakos tanár, és esténként borkóstoló mellett szavaltak. Micsoda egy betyár nép vagyunk mi, hogy ellent próbáltunk állni egy csapat ártatlan tanárnak.

Azt kívánom, hogy a magyarok égjenek meg. Nekem nem kell irgalommal viseltetnem velük szemben. Legyen egészséges.

Neked is viszont kívánom, puskaporszagú csók a családodnak. Mivel nekünk sem kell irgalommal viseltetni felétek. Így megy ez.

Tehát nagyjából így zajlik külföldön egy egoista felekezet pökhendi és korrektnek címzett érve. Mert ők megtehetik. Edit: még mielőtt elfelejtem itt a forrás, ahol az “ügy” további része, és a későbbi levélváltások is elolvashatóak. Mondanom se kell, nevettető és egyben szánalmas ez a kapálózás.

Reklámok

Dodgers névjegye

"Description? WHAT FOR?!" Dodgers bejegyzései

2 responses to “Amikor azt hinné az ember, hogy a pofátlanságnak nincs határa

  • BenyoBoy

    Ööö… izé.. a magyarok kiirtása nem ugyanolyan, mint ahogy a nácik irtották ki a zsidókat…?

  • dodgers20

    Valamennyire igen, csak azzal az apró különbséggel, hogy azóta valamelyest kiderült, hogy a nácik elsősorban a deportálást szorgalmazták, nem “csak” az irtást. És azt se felejtsük el, hogy ez az észkombájn miért is akarja “égetni” a magyarokat, meg hogy annak idején miért akarták (a kiderült dolgok alapján) féken tartani a zsidókat. Ezzel persze nem mondom azt, hogy ez megbocsátható dolog mindkét végen.

    Arról viszont szót se ejtek, hogy mégis kik akarnak a saját tragédiájukból hasznot húzni. Legalábbis a bankok és vasúttársaságok perlését nem nevezném éppen önzetlen, pusztán büszkeségre visszavezethető cselekedetnek.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: