Segamericano (avagy egy újabb fad) + Vanquish + zenei ajánló (vegyesfelvágott)

Ritkán van olyan, hogy egy alapvetően mainstream zene különösebben megtetsszen, de ez egyszerűen nem akar kimenni a fejemből valami oknál fogva. Ez, Soa Mark egyik korábbi videója, és alapvetően a Sega játékok okán gondoltam összeütök én is egy választ erre a fadre, stílszerűen a Sega régi és új játékaiból. Ami a kép minőségét illeti, ennél lehetett volna sokkal élesebb bármi gond nélkül, de a Vegas úgy érezte hogy most közbeszól, és a Sonic 4-es részletek képét totálisan kiiktatta. Van egy sanda gyanúm, hogy nem a Vegassal korábban helyrepofozott videót kellett volna használni. De hát hibáiból tanul az ember vagy mi.

Időközben péntek délután megérkezett az idei év másik olyan dobozos kiadást megélt játéka, amelyet a kicsit szűkös tárcám és az érdeklődésem figyelemre méltatott. A Vanquishról van szó, amiről pontosan a múlt hétfőn röppentek fel a pletykák, miszerint csak 4-5 órás mókát kínál teljes áron. Tegnap este végigjátszottam magát a játékot, és részemről igaznak találom azokat az érveket, amelyek a játékbeli óra tökéletlenségét taglalják. Arról van szó, hogy a játék csak azt az időt veszi figyelembe, ami alatt sikerül teljesíteni az adott szakaszt, ha közben meghalsz, visszaáll a pálya eleji értékre. Tehát ha tizenegyedik alkalommal sikerül a szakasz, akkor az első tíz próbálkozás ideje szanálásra kerül. Ez fel is veti a kérdést: akkor most mennyi is az annyi? Ami engem illet a játék szerint: 4 óra 56 perc, valós idő szerint pedig 7 óra 45 perc körül. Vagyis még mindig nem éri meg annyira idő szerint az a 11500 forint, de részben mégsem tisztán négy óráról van szó (főleg nem első végigjátszásra), másrészt pokoli szórakoztató a stuff a számomra. Egy hosszabb bejegyzés várható majd a teljes játékról.

Az elmúlt héten zenei fronton is találtam új kedvenc albumokat, név szerint a Pretty Maids, és a First Signal nevet viselő formációk új albumait, a Pandemoniumot, illetve a First Signalt. Előbbi hosszabb múltra tekinthet vissza és az eurometálos ízt képviselik, míg a First Signal afféle régisulis metált kínál, és mindkettő esetében elmondható, hogy az albumok egésze egységesen jó színvonalat képvisel, habár a First Signal egy-két helyen kicsit sántítva. Ha nem a trash vagy a death az eseted, akkor kicsit óvatosan az albumokkal, ellenkező esetben csak ajánlani tudom mindkettőt. Nálam szinte egyfolytában ezek szólnak mostanában, ha utazok.

Reklámok

Dodgers névjegye

"Description? WHAT FOR?!" Dodgers bejegyzései

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: