Remastered Tracks Rockman Zero: Mythos – újramelegítés ötödször

Az eddigiek során próbálgattam egyszer-kétszer néhány sort firkantani a számomra tetszetős zenékről, stílusukban azonban kissé eltértek az animu/játék posztokat jellemző, valamelyest TL;DR formátumtól, amolyan “ez meg ez fasza” volt néhány sorban kifejtve. Ennek jegyében igyekszem mostantól hasonló bő lére ereszteni az ezzel kapcsolatos posztokat is.

Ennek első áldozata legyen a számszerint ötödik Megaman Zero OST feldolgozás, amely a játékot fejlesztő Inti Creates saját, belsős mjúzikkovácsoló csapata, a III keze munkáját dícséri. Tagjai között találhatjuk az Inti Mega Man játékainak zenéit jegyző emberkéket, úgymint a kilencvenes évek elején a Capcomnál dolgozó, a Demon’s Crest, a Mega Man 7, és még jó pár játék hanghatásaiért felelős Ippo Yamadát, vagy Masaki Suzukit, akinek az évek során védjegyévé váltak a metálos hangzást mímelő számok. A Capcom esetében ha egy pozitívumot lehet említeni, az az aláfestő muzsikákba fektetett energia, amelyek még manapság, a szanaszét hangszerelés világában is képesek kellemes élményt nyújtani, gondoljunk csak a Mega Man 2-3, vagy az első Megaman X feledhetetlen szólamaira. A Zero szérián a sorozattal addig kevés tapasztalatot szerző zeneszerzők dolgoztak, amely az első játékon hallatszódott is: Ippo Yamada igyekezett átvenni a stafétát, amely a számok kisebb részében sikerült csak teljesíteni, a többi maximum a játék közben hallgatható, de feledhető kategóriába tartozott, ami leginkább a szerzemények plátói egyszerűségében és rövidségében volt keresendő. Az viszont vitathatatlan volt, hogy maga a hangzás “vagánysága”, ha lehet így fogalmazni, kiemelte a GBA játékok tengeréből: a szintúgy Capcomos és eredetileg GBA-ra megjelent első Phoneix Wright hangzása például kicsit erőtlennek hat az első MMZ hangzása mellett. Az egy évvel később megjelent Megaman Zero 2 ezen változtatott, nem is keveset: a több zeneszerző bevonásának hála mind a szerzemények felépítésében, változatosságában, és nem utolsó sorban hangszerelésében fejlődés történt. A Power Bom, illetve a Passionate Suzuki és Yamada munkásságának ékköve: előbbi súlyosabb, veszélyt sugalló, míg utóbbi valamivel nyugodtabb, a környezettel, küldetéssel harmonizáló hatást kölcsönzött. A harmadik Megaman Zero a sorozat minőségi csúcsa: ha nem minden esetben maradandó, de mégis, hangminőségileg szinte lenyűgözőnek ható hatást kínál, erre remek példa a Volcano galoppozó zúzása és a Trail on Powdery Snow téli tájat idéző könnyűsége. A negyedik Megaman Zero azonban tompább hangzást kapott, cserébe a “zúzás” mértéke kicsit megnőtt, megjegyzem elviselhető módon.

A III-nek azonban van egy még manapság is becsülendő hozzáállása: nem hagyja parlagon heverni korábbi alkotásait, ehelyett igazi hangszereket ragadnak, és felújítják, “rimékelik” a fejlesztőcsapat által összedobott játékok zenei anyagait. Ennek a hagyománynak köszönhetően a négy MMZ, a két MM ZX, illetve a Megaman 9-10 is megkapta a maga újrakészített albumát. Ha átfogóan kéne jellemeznem ezeket címszavakban, valahogy így nézne ki: a MM9 albuma pocsék, az első MMZ-é átlagos, a többi viszont becsületes, kimondottan jó munka. Nem csak hogy törekednek a játékbeli szerzemények mentalitásának megőrzésére, de nem átallanak saját részeket is hozzátenni az egyes számokhoz, amelyek szinte kivétel nélkül nem lógnak az eredeti számból. Idén júniusban gondoltak egyet, és a négy MMZ felújított albumait egy limitált kiadású gyűjtői pakkban kezdték árusítani, amelyhez nem mindennapi bónuszt kínáltak: konkrétan egy újabb feldolgozás albumot, a Remastered Tracks Rockman Zero: Mythost, amely az első négy játék számaiból csipegetve tesz egy újabb kört a minőség felé. Hogy milyen is lett? Lássuk!

Azzal gondolom nem árulok el nagy titkot, hogy harmadjára előadni ugyanazt a számot, pláne felújítva kicsit kemény diónak számít, azonban a III ha kisebb botladozásokkal, de jól teljesítette a feladatot. Az eddigiek során is állandó rendszerességgel használt gitár/szintetizátor/dob/egyéb hangszer négyese itt is megtalálható, azonban most a III legénysége üstökön ragadta a lényeget: ezúttal valamelyest harapósabb, teltebb, gazdagabb hangzást kovácsoltak össze, amelyhez képest az eredeti négy feldolgozás album kicsit puritánnak hat. Az egyes hangszerek ezúttal sokkalta jobb harmóniában vannak egymással, az esetek többségében mindennek jut elég hely a kibontakozáshoz, nem tolja ki egyik hangszer sem a másikat a helyéről. Magát a tracklistet, amely az MMZ1-3-ból 12, részenként 4 számot, a negyedik játékból pedig kettőt foglal magában, fogalmam nincs milyen szempontok alapján állították össze, de az biztos, hogy ezek eredetije kicsit eltérő színvonalat mutatnak egymáshoz képest, amin némely esetben még az ízes feldolgozás sem segít. Na persze ez a III akkori munkáját minősíti hangsúlyosabban, semmint a mostani próbálkozást. Az viszont dicséretre méltó, hogy az egyik, eredetiben és az első feldolgozásban roppant puritán számot valamelyest sikerült feljavítani elviselhető szintre. Ímhol a tracklist:

Final Match: az MMZ Collection témája. Eredetiben sem számított erős számnak, és ezen a mostani kiadás se sokat segít.

Departure: az MMZ2 még most is dicséretre méltó intro stage zenéje méltó feldolgozást kapott: eleje a vándorláshoz méltó módon komor, merengő, de hamar rádörrenek a gitárok, amelyek továbbra sem az önfeledt mészárszéket, inkább a pusztában vívott időtlen, céltalan harcot emeli ki.

Esperanto: az MMZ4 legalább annyira epik intro stage 2 zenéje eredetiben is kellemes, kedvelhető szám volt, a szintetizátorok előtérbe hozása, és a háttérben néha meghúzódó gitárok révén itt is átjön a zöldellő erdőben való kolbászolás élménye.

Sand Triangle: itt figyelhető meg először kisebb eltérés az eredeti és a feldolgozás között az albumon, leginkább az eredetitől kicsit lassabb tempóban figyelhető ez meg. Az MMZ2-ben se volt kiemelkedő szám, és az arrange is csak kicsit segít ezen. Kellemes, hallgatható, de semmi különös.

Resistance: a nemrég emlegetett pozitív példa: az első MMZ random stage themeje ereditben, és az első Remastered albumon valami félelmetesen puritán, egyszerű, unalmas szám volt, de most hallhatóan igyekeztek epikussá, monumentálissá tenni, ami valamelyest sikerült is. A vészhelyzetet sugalló körítés végre kiemelte a számot a pöcegödörből, de nem olyan magasra. A egyszerűség most is a szám rákfenéjének tekinthető, ennek ellenére hatalmas javulásként könyvelhető el.

Neo Arcadia (1-3, legfőképpen 1): az első MMZ final stage themeje az első Remastered albumon a lehető legjobb kezelést kapta, amely amolyan templomi hangulatot kölcsönzött a számnak, itt azonban a szinti és az azt kísérő gitár kicsit visszább vett a hatásból. Arról szó sincs, hogy ezzel tönkretette volna a számot, csupán arról hogy lehetett volna jobb is. Ennek ellenére még mindig remek.

Enemy Hall: szintúgy az első MMZ final stage egyik része, ami az eddigi két prezentáláskor sem volt több egy nagyon kellemes, de nem kiemelkedő számnál, ami itt sem változott sokat annak ellenére, hogy a szinti hangsúlya, és a jó helyre tett gitárnyúzások teszik jóvá ezt a számot.

Hell’s Gate: MMZ3 final stage egyik része, kivételesn azok közé a számok közé tartozik, amelyek mindhárom alkalommal ugyanolyan kedvelhetőek, hallgathatóak. A Mythos albumon eszközölt javítások révén pedig elmondható, hogy a legjobb változata a számnak.

Silver Wolf: az MMZ2 final stage száma azok közé tartozik, amelyre soha nem bagóztam rá, és ezen a Mythos sem változtatott.

Straight Ahead: MMZ4 final stage theme (változatos, eh? :D), amelyből kivételesen az első arrange a legjobb változat, a GBA/Mythos egymás mellett osztozik. Az előtérben lévő gitár valahogyan eltereli a figyelmet és a hangsúlyt a fő dallamról, ami kissé visszaveti az élvezhetőségét.

I, 0, Your fellow ~Interlude~: MMZ3 ending theme. Az eddig jellemző harapós hangzást egy szám elejéig felváltja a lágyság. Speciel nem is lehetne hová tenni a többi között, kissé a fekete birka a fehér nyájban esete forog fenn.

Everlasting: MMZ 3 credits theme. A Silver Wolf mellett ez a másik szám, amire sose bagóztam rá, és a helyzet most sem változott. Ezúttal vokállal lett megtámogatva, de ez ne tévesszen meg senkit: az MMZ2 endingjéhez még csak hozzá se szagol.

Area of Zero: MMZ1 ending/credits theme. A sorozat kissé háttérbe szorult zárótémája már az előző feldolgozás albumon is remekül sikerült, a Mythos-féle kiadás pedig emelte a tétet: teltebb, hangsúlyosabb, élvezhetőbb, de csodát ne tessék várni.

Cannon Ball: MMZ3 harmadik final boss theme: talán ez a szám kapta a legtöbb szabadságot az albumon, az eredeti ütemét megtörő galoppozó dobolás kicsit más, szokatlanabb ízt kölcsönöz a számnak. Az eredeti szám nagy kedvenc, ehhez azonban kell egy kis hallgatás, mire az ember rááll az új verzióra.

Összességét tekintve az ötödik Remastered album felülmúlta az előzetes elvárásaimat: az első infók, és a kiszivárogtatott sampleök alapján rókabőrre számítottam, ehelyett az időrendben érkező, megbízható pakk került az asztalra. Simán lehetett volna a legjobb album az öt Remastered közül, de nagyrészt a kissé hullámzó tracklist gáncsolja ki kissé az albumot. Emiatt marad a 8 pont, mert ennek ellenére a sorozat kedvelőinek mindenképpen ajánlható darabról van szó, a többieknek erősen javallott az eredeti, GBA-s számok szemrevételezése is, viszonyítási alapként. Meg ha már ott vannak, az előző négy Remastered albumot is kipróbálhatják. 🙂 Hiába, a III (szerencsére) most nem hibázott, a Rockman 10 Image Soundtrack mellett javallott minden feldolgozáskedvelőnek, vagy szimplán MM-junkienak.

8/10

Reklámok

Dodgers névjegye

"Description? WHAT FOR?!" Dodgers bejegyzései

4 responses to “Remastered Tracks Rockman Zero: Mythos – újramelegítés ötödször

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: