Napi mjúzik – Double Dragon: Neon edition



Eddig nem igazán vált szokásommá hogy egy játék OST-jének egy külön postot szenteljek, ám mint mindenhol úgy itt is akadnak olyan kivételek amelyek érdemes lennének a külön megemlítésre, a nemrég megjelent új Double Dragon epizód zenei anyaga pedig pontosan ilyen kivétel. Többek között amiatt is, mert a zeneszerzőül szolgáló Jake Kaufmann az eddigiek során javarészt talpraesettségről tett tanúbizonyságot ha egy eleve kialakított zenei stílushoz kell alkalmazkodnia, és a DDN esetében ez teljes mértékben igazolódni látszik ha azt veszem figyelembe, hogy Kaufmann ezt egyszerre két fronton érte el: a korábbi DD számok megfelelően jól sikerült remixeket kaptak, ám az igazi fénypont a vokállal rendelkező számok esetén érhető tetten, Kaufmann ugyanis nagyon jó érzékkel tapintott rá arra a zenei és tartalmi stílusra amely a nyolcvanas éveket jellemezte. Amellett hogy ezek a számok amúgy is jól illeszkednek a játék szándékosan nyolcvanas-kilencvenes éveket idéző stílusához, véleményem szerint az “élőzenei” mezőnyben, pontosabban a manapság egyébként dúló retróhullámban is méltóképpen megállnák a helyüket mint autentikus és a korszakhoz hű, ám mégis korszerű hangzással bíró szerzemények.

Reklámok

Dodgers névjegye

"Description? WHAT FOR?!" Dodgers bejegyzései

2 responses to “Napi mjúzik – Double Dragon: Neon edition

  • BenyoBoy

    Többek között a nagyszerű zenének is köszönhetően (Kaufman amúgy nem más, mint az OC Remix virt-je, akinek tonnányi nagyszerű dala van még) a DD:N több, mint egy játék. Elkezdtem írni róla, de még nem fejeztem be.
    A lényeg, hogy jelenleg a leghitelesebb kortörténeti lenyomat a ’80-as évekből.
    Valahogy így kell játékot csinálni.

    • Dodgers

      Személy szerint két-három pályát lefaragtam volna belőle mert a hetedik-kilencedik pályát kicsit unalmasnak tartottam és a Super Double Dragon védekező/counter rendszerét is jó lett volna viszontlátni, ennek ellenére az mindenképpen igaz hogy a GTA: Vice City óta per pillanat ez a játék adja vissza a legjobban, erőlködés nélkül azt a tipikus ’80-as évekbeli hangulatot, amit sokan megpróbáltak visszaadni, nem sok sikerrel. Erre is rá lehetne aggatni persze hogy csak a retro hullámot lovagolja meg mint sok minden más és ez valahol igaz is, de a WayForward olyan jól ért az alapanyagokhoz való idomuláshoz hogy kivételes módon a szellemiséget is át tudják örökíteni, ezért is volt az hogy szerintem a Contra 4 annak idején elmehetett volna Contra 2-nek is, és ahogy a DD: Neon az upgrade rendszer ellenére egy tősgyökeres beat’em up 20-25 évvel ezelőttről.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: