első címkéhez tartozó bejegyzések

My reaction to Kill la Kill – first episode

"See this big, empty space? This is where my skepticism used to be before it got blown away."

“See this big, empty space? This is where my skepticism used to be before it got blown away, and got replaced with the thought “why did I even doubted Trigger?”.”

Általában nem szokásom ilyesféle, képpel plusz hangyapiszoknyi hosszúságú szöveggel megvert reakciós postokat gyártani általánosságban véve pozitívan fogadott első epizódok alapján, és nem is nagyon tervezem ezt szokásommá tenni a jövőben sem, de a Kill la Kill esetében úgy érzem hogy kivételt kell tennem. Nem csak azért, mert végérvényesen kimosta az Inferno Cop után hagyott keserű szájízt amit a Trigger iránt éreztem, hanem azért is mert nagyjából így kell összerakni egy első epizódot egy olyan sorozathoz, ami különösen nagy hangsúlyt fektet az önmagával teljesen tisztában levő és komolyan egyáltalán nem vevő, szándékosan a végletegig eltúlzott akciójelenetekre is épülő mentalitásra, amelyet csak megfejel az animációs szegmensbe ölt kreativitás, amely sikeresen ötvözi a másfél-két évtizeddel ezelőtti stílust a mai kor színvonalával. Azt mondjuk könnyen el tudom képzelni hogy pár résszel később, vagy akár a következő epizódban a mélyponton fogja majd találni magát a sorozat a szufla kifulladása végett, és a per pillanat meglévő, fanboy szintet verdeső elégedettségem úgy fog fenékbe harapni ahogy azt illik, de egyelőre “pusztán csak” örülök annak, hogy az epizódnak sikerült felülmúlnia a szándékosan visszafogott elvárásaimat.


Yakuza 5 demo – első benyomások

71iiHRiEMfL._AA1024_

Olvasás folytatása


Team Fortress 2 – első benyomások

Ugyan már egy jó ideje elérhető ingyen a Half-Life elkövető Valve népszerű multiplayer lövöldéje, de csak mostanában, pontosabban hétfőn szántam rá magam arra, hogy a telepítéshez szükséghez 10 gigányi helyet felszabadítsam a vinyón és én is szert tegyek a játékra. Öt órányi, több napra beosztott játék után pedig azt hiszem éppen ideje értekezeni arról a bizonyos első benyomásról, amely alant, a tovább gombra bökve terül el.
Olvasás folytatása


Bleach: Soul Ignition demo – első benyomások

A Bleach mint olyan nálam azok közé a dolgok közé tartozik, amelyekbe néha-néha belenézek, de amúgy a semmi különös kategória. A belőle készült játékokat már kicsit fogékonyabban próbálgattam eddig is, főképp PSP-re. Ami egészen pontosan a Heat the Soul, illetve a Soul Carnival szériákat jelölik: előbbi egy 3D-s szabvány 1VS1 verekedős széria viszonylag kellemes grafikával és kicsit egyszerűbb kombórendszerrel, míg az utóbbi amolyan Strider/Megaman Zero keverék felemás gráffal, de egész kellemes gameplay-el és zenével megtámogatva. DS-re is kijött már jó pár játék a témát illetően (a SEGAAAA-tól, azon belül is a Treasuretől), amelyek stílusai nem egyszer váltakoznak a 2D-s 1VS1. verekedés és a 2D-s hack n’ slash kaszabolás között. A téma természetesen még mindig forró mind anime, mind manga fronton, így természetes, hogy a next-gen konzolokra is áthozzák a széria játékait. Wii-re tudomásom szerint már jött ki Bleach játék, de PS3-ra még nem. Ezen a dolgon fog változtatni a PS3 exlúzív Soul Ignition, aminek demóját 22-én dobták fel a japáni PSN-re, én meg amolyan “miért ne” alapon leszedtem és kipróbáltam. Hogy milyen? Már most a “ez meg, de…” féle cuccnak tűnik. Maga az SI műfajilag a Dinasty Warriors és a Devil May Cry keverékének fogható fel, ami nem is lenne olyan rossz, de már a demóból kivilágít, mi lesz a legfőbb gond: a monotonitás. Mert valljuk be, egy tömeget szimpla “négyszer Négyzet, Háromszög, végül Kör” kombóval szabályosan felszalámizni nem a legérdekesebb dolog öt perc elteltével. A Négyzet szokás szerint a gyenge de gyors, a Háromszög a lassú de erős, és a Kör pedig a már 2D-s beat’em upokból is jól ismert bomba típusú támadás. Aminek használatáért SEMMILYEN büntetés nem jár. Se HP csökkenés, se semmi. Így nem nehéz elképzelni, hogyan lehet 500+ kombókat összehozni, miközben az Edda Kör közepén állok című számát idézően a kör közepén állva ütünk mindenkit. Maga az irányítás egyébként jónak mondható, a kamerakezelés már nem annyira, ami leginkább a hatalmas ellenfeleknél lesz kínos téma, hiszen így csak annyit látunk, hogy egy világos lila valamit ütünk de veszettül azt se tudva mennyi HP-ja maradt hátra (ami a feje tetején mutat a csík, de a remek kamera miatt nem látjuk offkorsz). Életeket hagyományos értelemben nem számol a cucc, inkább a három HP csík fogalma találóbb lenne. Ha mind a háromnak kampó, akkor vége a demónak. A demó végét egyébként egy boss harc jelenti egy olyan fazonnal, aki a szakértők szerint a negyedik filmből származik (ez meg is magyarázná miért csontosodott meg Ichi ennyire), és nehézségét tekintve lehet könnyű és szemét is. utóbbi esetben akkor, ha állandóan ütni akarjuk, mint szódás a lovát. Könnyű pedig akkor, ha a közelében védekezünk (R1), ebben az esetben ugyanis Ichi automatikusan kikerüli a csapást. Amennyiben pedig közel van a bosshoz még be is vág neki egy hármas kombót. A grafika kicsit felemás, szép színes cel-shaded, de hasra bizonyosan senki fog esni tőle. Azonban a zenék a Soul Carnival vonalát hozzák tovább, azaz a show OST-től független, kellemes metálos beütést hordoz magában. Persze nem vetekszik egy Megaman számmal, de több, mint a semmi. Így demo alapján elsősorban a harccal kéne variálni a fejlesztőknek, például új kombókkal, mert ez így akárhogy nézzük kicsit sovány még, nagy név ide vagy oda. A próbálkozás legalább megvan.

Update 12.28: mivel belga módon se videót, se képet nem linkeltem a poszthoz, ezért egy (szokás szerint saját) videóval pótolom a cucc gyakorlati bemutatását. Ha van olyan ember a Földön, aki ez alapján letagadja a játék Dynasty jellegét, annak csak azt ajánlom, hogy nézesse meg a szemét. 😛


Mah very first YTPMV

Aka “kissé gyenge, de legalább én csináltam, tutorial nélkül”.

Update: Izé… úgy tűnik a rossz verziót töltöttem fel a hülye fejemmel éjnek éjjelén, ugyanis ebből két változatot csináltam Vegasban: az egyikben alig volt pitch shift (+3 oszt jól van), a másikban viszont javítottam egy-két dolgot, illetve sokkal jobban variáltam a pitch shifttel. Erre fel persze, hogy a korábbi változatot töltöttem fel. Ez a kis ballépés most már javítva lett.