metal címkéhez tartozó bejegyzések

Picks from TGS 2013 by Dodgers… light

A blog rendszeres olvasóinak feltűnhetett az évek során, hogy mind az E3-ról, mind a Tokyo Game Show-ról szoktak születni olyan postok a részemről amelyekben a kedvemre való címekről amolyan mazsolázó jelleggel szoktam értekezni több-kevesebb kommentár hozzáfűzésével. Ez a szokás az idei E3-at illetően sem változott meg, az idei TGS-t illetően azonban úgy érzem hogy a figura rendhagyóvá tétele ez alkalommál szükségessé vált azon egyszerű okból kifolyólag, hogy rendkívül kevés mennyiségű játék keltette fel a figyelmem, szám szerint kettő. Való igaz, hogy mindkét játék olyan franchiseok tagja amelyeket már régóta kedvelek, ez azonban nem változtat egy cseppet sem azon a szituáción, hogy a korábbi évek E3/TGS postjaihoz viszonyítva a mostani összeállítás lesz az eddigi legrövidebb darab.

Olvasás folytatása


Some favourite VG music #19

Olvasás folytatása


Random gameplay – Metal Gear Rising: Revengance (VR Mission #7)

Avagy hogyan toljuk ki egy egyébként rövid játék szavatosságát úgy, hogy ne egy szabvány multiplayer módra, vagy a lemezen eleve meglévő tartalom DLC-ként való árusítására kelljen hagyatkozni, pusztán elegendő az is ha olyan opcionális kihívások vannak benne, amelyek maximális teljesítéséhez a főjáték végeztével sem eltűnő gyakorláshoz is szükség van.


Metal Gear Solid: Peace Walker (HD Edition) – A béke ötven árnyalata

960566_126390_front

(A post a Playstation 3-ra is megjelent, Metal Gear Solid HD Collection nevet viselő kiadásban szereplő HD Editiont veszi alapul, ennél fogva a itt leírt jellemzők is elsősorban a PS3-as kiadással kapcsolatban fognak információval szolgálni, helyenként kiegészítve a PSP-s változattal történő összehasonlítással.)

Olvasás folytatása


Napi mjúzik – Pokolgép edition



A kis hazánk huszadik századi, az ötvenes évektől a nyolcvanas évek legvégéig tartó “speciális” múltjának köszönhetően elég sok mindenben mondhatni el voltunk maradva a tőlünk nyugatabbra elterülő országoktól, azonban ez szerencsére nem jelentette azt hogy ne kezdtünk volna el apránként utánaeredni annak a színvonalnak, és ez igaz volt a hazai zenei színtérre is. Különösen annak fényében hogy a körülmények ellenére is voltak olyan előadók és bandák akik az akkori körülmények között is megállhatták volna a helyüket a nyugati világban, és ebbe a sorba véleményem szerint a Kalapács József nevével is fémjelzett kezdeti Pokolgép is beálhatott a post tárgyául szolgáló Éjszakai bevetés című albummal, amelynek színvonala ugyan egy erős hat-évvel volt elmaradva a korszak heavy metaljának minőségétől (a hangtechnikai meg egy bő tizessel), ugyanakkor ezt a kis túlzással múltidéző színvonalat mégis képes volt megfelelő szinten hozni a lehetőségekhez mérten, arról nem is szólva hogy egy hátramaradt országban hirdette azt a stílust és minőséget amely nyugaton már jóval korábban megszilárdult, olyannyira hogy számomra ott van a helye a mívesebb hazai albumok között.


Egy kis gameplay – Metal Gear Rising: Revengance demo

A komolyabb horderejű kijelentésnek még viszonylag korán van már csak a játék megjelenéséig hátralévő két hónap miatt is, de a demó alapján úgy tűnik hogy Kojimába és a Platinum Gamesbe vetett bizalmam nem hagyott cserben a demó pár alkalommal történő végigjátszása után. Azt egy percig se lehetne tagadni hogy ez a Metal Gear másabb mint a korábbi Metal Gearek, de az alapvetően hack n’ slashé avanzsálódott epizód még mindig támogatja lehetőségként az észrevétlen, riadó nélküli munkát, és a szituáció érzékeny Codec és a hangulat ugyancsak rásegít arra hogy ez az epizód ne lógjon ki annyira a képből mint amennyire az elsőre látszik. A “mindenki által fogyasztható demó” koncepciója érdekében túlerősített főszereplő miatt mondjuk nem látszik annyira sok minden a nehézséget illetően, de a videóban látható boss harc és a “parry” mechanika afféle ébresztőnek is felfogható abból a szempontból, hogy a dodge gomb hiányát pótóló parry használata nélkül nem sokra lehet jutni a játékban, és az vitathatatlan hogy kell idő amíg az ember rááll a megfelelő ritmusra minden ellenfél- és támadásfajta esetében (az meg pláne hogy a “szagértő” zsurnalisták úgy le fogják húzni a mechanikát ezért, mint a pinty), de az elsajátítás után mondhatni kitárul a kapu a pattern tanulás felé, közel olyan mértékben és élménnyel mintha az ember egy 16 bites játékkal játszana.


Some favourite animu opening/ending #1

Olvasás folytatása


Both sides of VG trolling

Olvasás folytatása


Some favourite VG music #17

Olvasás folytatása


Picks from Tokyo Game Show 2012 by Dodgers

Habár a tavalyihoz képest egy kicsit később került megrendezésre, a múlt hét végén mégis sikeresen lezajlott az idei év E3-on kívüli másik jelentősebb videojáték centrikus eseménye, a Tokyo Game Show, amelyet ha egy szóval kellene jellemeznem, akkor az a “csalódás” lenne. Már az E3 során is lehetett érezni hogy az idei év felhozatala nem lesz annyira bőséges mint az elmúlt éveké, és inkább az eddig is ismert címek kapcsán próbálják az egyes cégek felpumpálni a lelkesedést a publikumot megcélzóan, ami sajnos azzal is társult hogy az átlaghoz képest mintha jóval kevesebb játékot vittek volna ki a fejlesztők a showra, amelyek közül ráadásul elenyésző volt az új franchiseok, IP-k feltűnése is. Teljes panaszra természetesen nincsen okom hiszen legalább arról a két játékról kiderült néhány dolog amelyekből az idei E3 hiányt szenvedett a részemről, viszont még ez sem halványítja el azt a benyomásomat ami szerint kerek három olyan játék volt az idei shown amelyre ténylegesen kíváncsi vagyok, vagyis az eddigi rendezvényes beszámolóim közül ez a post mondhatja magáénak a legkevesebb ilyen jellegű címet, és ugyanez vonatkozik arra a kategóriára is amelyeket csak “a szemem kívánja”.

Olvasás folytatása