music címkéhez tartozó bejegyzések

Napi mjúzik – Airbourne edition



A nyári meleg, és az ennek kapcsán időszakosan szaporodó rendezvények kapcsán úgymond szinte velejáró elemnek tekinthető az olyan zenei nívó szerepeltetése, amely ha nem éppen a legfrissebb “színvonalas” popeposzokban merül ki, akkor az olyan könnyed jelleget célozza meg amelyre könnyebben csúszik le az éppen kézbe akadó itóka, és még esetleg a csoportos, rögtönzött éneklési képességek prezentálása is szóba jöhet. Az AC/DC mondhatni önmagában egy slágernek számít ebben a kategóriában, így nem meglepő hogy azóta számos követője akadt a rock eme könnyed formájának, és az ausztrál Airbourne közülük is az egyik leginkább hiteles formációnak tekinthető, köszönhetően annak hogy a közelmúltban megjelent harmadik albumuk, a Black Dog Barking ha nem is forradalmasító módon, de még mindig szinte hibátlanul mondja fel azt a bizonyos leckét. A passzoló orgánumú énekestől kezdve az egyszerű szerkezetű és mégis megjegyezhetően dallamos, hangulatos szöveg- és zenei világon át a banda átfogó, a zenei szakmához viszonyítva megnyerően hiteles mivoltáig bezárólag nem érheti szó a ház elejét, és habár véletlenül sem egy bonyolult, vagy rafinált zenei világról van szó, az ilyesféle zenének is bőven megvan a helye az év egy olyan időszakában, amikor mindenkiről kollektíven lerohad az utolsó gatya is a melegtől, és jó esetben vízpartot érintő társas összeröffenésen, vagy legalább az egyikben van lehetősége lenni.


Some favourite VG music #19

Olvasás folytatása


Some favourite VG music #18

Olvasás folytatása


Napi mjúzik – Pokolgép edition



A kis hazánk huszadik századi, az ötvenes évektől a nyolcvanas évek legvégéig tartó “speciális” múltjának köszönhetően elég sok mindenben mondhatni el voltunk maradva a tőlünk nyugatabbra elterülő országoktól, azonban ez szerencsére nem jelentette azt hogy ne kezdtünk volna el apránként utánaeredni annak a színvonalnak, és ez igaz volt a hazai zenei színtérre is. Különösen annak fényében hogy a körülmények ellenére is voltak olyan előadók és bandák akik az akkori körülmények között is megállhatták volna a helyüket a nyugati világban, és ebbe a sorba véleményem szerint a Kalapács József nevével is fémjelzett kezdeti Pokolgép is beálhatott a post tárgyául szolgáló Éjszakai bevetés című albummal, amelynek színvonala ugyan egy erős hat-évvel volt elmaradva a korszak heavy metaljának minőségétől (a hangtechnikai meg egy bő tizessel), ugyanakkor ezt a kis túlzással múltidéző színvonalat mégis képes volt megfelelő szinten hozni a lehetőségekhez mérten, arról nem is szólva hogy egy hátramaradt országban hirdette azt a stílust és minőséget amely nyugaton már jóval korábban megszilárdult, olyannyira hogy számomra ott van a helye a mívesebb hazai albumok között.


Some favourite VG music #17

Olvasás folytatása


Napi mjúzik – Double Dragon: Neon edition



Eddig nem igazán vált szokásommá hogy egy játék OST-jének egy külön postot szenteljek, ám mint mindenhol úgy itt is akadnak olyan kivételek amelyek érdemes lennének a külön megemlítésre, a nemrég megjelent új Double Dragon epizód zenei anyaga pedig pontosan ilyen kivétel. Többek között amiatt is, mert a zeneszerzőül szolgáló Jake Kaufmann az eddigiek során javarészt talpraesettségről tett tanúbizonyságot ha egy eleve kialakított zenei stílushoz kell alkalmazkodnia, és a DDN esetében ez teljes mértékben igazolódni látszik ha azt veszem figyelembe, hogy Kaufmann ezt egyszerre két fronton érte el: a korábbi DD számok megfelelően jól sikerült remixeket kaptak, ám az igazi fénypont a vokállal rendelkező számok esetén érhető tetten, Kaufmann ugyanis nagyon jó érzékkel tapintott rá arra a zenei és tartalmi stílusra amely a nyolcvanas éveket jellemezte. Amellett hogy ezek a számok amúgy is jól illeszkednek a játék szándékosan nyolcvanas-kilencvenes éveket idéző stílusához, véleményem szerint az “élőzenei” mezőnyben, pontosabban a manapság egyébként dúló retróhullámban is méltóképpen megállnák a helyüket mint autentikus és a korszakhoz hű, ám mégis korszerű hangzással bíró szerzemények.


Some favourite VG music #16

Olvasás folytatása


Napi mjúzik – Judas Priest edition



Ugyan a Judas Priest tekintetében mindig is a Ram it Down/Painkiller kettőst tartottam a brit csapat legjobb lemezeinek, ettől függetlenül természetesen más albumok is elnyerték a tetszésemet tőlük, ilyen darab példának okáért az idén harmincadik évfordulóját ünneplő Scream for Vengence lemez is. A lemez hangzásán ugyan már érezhető az idő vasfoga a kicsit életlen hangzás miatt, ez azonban nem von le azon erényéből, hogy a Defenders of the Faith albummal karöltve ez volt szvsz az első olyan album amely egyértelműen kijelölte azt a vonalat amin a JP elindulhatott a jövőben, köszönhetően az olyan, tartalmas gitár- és hangulatos énektémákban gazdag számok csokrának amelyek ennyi idő elteltével is megállják a helyüket a műfajukban, megfejelve Rob Halford bizonyos mértékben ízlésfüggő hangjával, aki ennek ellenére is a heavy metal műfaj cégérévé vált a számomra.


Some favourite VG music #15

Olvasás folytatása


Top 10 VGM composers by Dodgers

Aki régebb óta követi figyelemmel a firkatár tartalmának bővülését, annak feltűnhetett már hogy a zenei postjaim nagy része játékzenékkel kapcsolatban jött létre, ami betudható annak hogy ez az általános zenei kategória azon három stílus közé tartozik, amelyeket a kedvenceimként tartok nyilván. Habár minden zeneszerző nevét természetsen én sem jegyzem meg, ennek ellenére ebben a szegmensben is akadtak olyan nevek az évek során, akik munkái felé kiemeltebb kíváncsisággal szoktam fordulni, vagy csak szimplán vannak olyan jók hogy utánakeressek a nevüknek. A mostani toplista az előbbi eset keretén belül került megírásra, vagyis a postban szereplő illetők azok, akiket a magam részéről a legjobbnak tartok. Ez -szokás szerint- természetesen maga után vonja azt is hogy teljesen szubjektív alapokon nyugszik a lista, így könnyen előfordulhat hogy a közkedvelt illetőket nem tartalmazza az alábbi felsorolás. Ennek megfelelően példaként Uematsu kapásból kimaradt, és Koji Kondót is csak egy “plusz egyedik” tiszteletbeli megemlítés szintjén tenném be a listába.

Olvasás folytatása