PSN címkéhez tartozó bejegyzések

…wut

Abba feltételezem nem szükséges komolyabban belemerülnöm, hogy a Japánok humorérzéke egy kissé eltérőbb tud lenni a nyugati ember számára, legalább annyira mint a britek humora. A Masaya patronálta Cho Aniki sorozat pedig ennek egy nagyon jó prezentációja, pontosabban annak az oldalának amiből tisztán látható hogy a készítés során tudatmódosító szerek kerültek felhasználásra, amik hatására válogatás nélkül kerültek be a leordenárébb dolgok. A Cho Aniki esetében pedig látható, hogy az egész sorozatot belengi egy jó nagy rakás 18+-os alhang, ami önmagában nem feltétlen lehetne dicséretre méltó, az viszont igen hogy maga a tálalás olyan szinten nevezhető WTF-nek és célon túllövőnek hogy vagy izomból beröhög rajta az ember vagy azonnal kitépi a játékot a konzolból/emulátorból és még az emlékét is kitörli elméjéből. A dolog pikantérája hogy a PC-Engines epizód alapján egy kellemes nehézségű shooterről lenne szó, ami szerintem a humor nélkül is megállná a helyét, így viszont -nálam- jelentőset hozzádob a nem mindennapi prezentáció.

A post apropóját egyébként az a tény adja hogy a Sony valahára bevezette az európai PSN-re is a “PS Import” nevezetű szekciót (ami alatt annak idején japán kiadást megélt játékokat lehet venni viszonylag alacsony összegért), és valami okból kifolyólag az első három áruba bocsájtott játék között a Cho Aniki PS1-es felvonása is helyet kapott. Ha ezzel azt akarta elérni a Sony hogy rögtön a japáni kínálat legfurcsább oldalát mutassák be a spílereknek, akkor jó munkát végeztek.

Reklámok

A kellemes, a visszafogott, és a nem túlzottan meglepetés

Általánosságban nem szoktam gyakran direkt egy kiadóra kihegyezett postokat írni ha játékmegjelenésekről van szó (az inkább az E3-as, TGS-es postok rezortja), de a Sega mostanában tett egy-két olyan megjelenésekkel kapcsolatos bejelentést, amelyek kapcsán úgy gondolom érdemes nyilatkoznom egy pár szót, mégha a háromból kettő esetben nem igazán pozitív a véleményem:

Olvasás folytatása


Self-promotion + Hard Corps: Uprising trailer

Ahogy a cím is mutatja, előléptetést kaptam: egy évvel öregebb lettem, mint amennyi tegnap voltam.Mit is mondhatnék? Már én sem leszek fiatalabb… 😀

Ami a cím másik felét illeti: a Konami jó pár hónappal ezelőtti, kissé felemás trailer után összeszedte magát és kiadott egy valamivel pofásabb előzetest a HC:U-ból. Ez a trailer sem tűnik ugyan sokkal többnek az előzőeknél, de az eddigi terméshez képest újít is rendesen. Végre nem csak azt a két pályát mutatják, amit már hónapok óta, plusz végre normálisan hallható a zene is, ami egyelőre a szokásos Arc minőség: nem egy Megaman, de kellemes hallgatni.


What’s this, PSN?

Mikor kezdtem volna azt hinni, hogy a HC:U/Yakuza 4 pároson kívül nem kötne le semmi a következő néhány hónapban, a Playstation Community érdekes híreket szolgáltatott: az elvontabb stuffok terén mégiscsak érkezni fog olyan utánpótlás, ami felkelti az érdeklődésem. Ezek név szerint a Mamoru-kun: Meikai Katsugeki Wide Version, illetve a Crescent Pale Mist. Az előbbi egy árkád, majd X360-as shoot’em up portja lesz jövő márciusban, míg az eredetileg PC-s doujin (garázsfejlesztés) CPM a videók alapján afféle Strider/Touhou beütésű játék lesz ezen a héten szerdán. Látvány szempontjából a Mamoru-kun nem kevés megszokást fög követelni részemről, mivel nagy kanállal merít a kissé cukros anime ábrázolásmódból, ahogy tette azt a Trigger Heart Excelica is, a hozzá tartozó szinkronhangok kíséretében. Erre mondjuk részben megoldás az, hogy csak a hanghatások volumenét kell lejjebb venni, mert a zenével, habár kicsit verihepi, nincs semmi gond (főleg hogy egy egykori Megaman zeneszerző követte el). Persze embere válogatja, ki mennyire viseli el ezt a fajta zenét, de szerintem egy ilyen, hogyismondjam, optimista játékhoz más nem is nagyon passzolna. A CPM, habár ugyanúgy animus ábrázolást használ, habár kevesebb cukorral, de mégis rohadt mozgalmasnak, és a zenéje megfelelőnek tűnik.


Sonic the Hedgehog 4: Episode 1 (PS3) – a jó pap is holtig tanul

Olvasás folytatása


Oh, it has music now…

Ja, és az összes nyomorék szponzorált dezodorreklám elmehet a búsba. Amiket el se tekerhetsz.


Scott Pilgrim vs. The World: The Game – A régi még mindig módi

Olvasás folytatása