random címkéhez tartozó bejegyzések

Q&A by Dodgers

Még egy-két éve találtam ezt a random kérdőívet egy blogon, aminek kitöltésére amolyan filler gyanánt megjött a kedvem. Filler már csak azért is mert az elkövetkező két hétben nemigen lesz esély normális post összedobására a kicsúcsosodó ZH és beadandó időszak miatt, pedig lenne ötletem ismertetőírásra már most is (Metal Slugról/Rayman Originsról,eddigi P4 animuról mindenképp, Madokáról vacilálok) ha a hajtás nem szívna ki akkora motivációt. Addig is, roll the tape!

Olvasás folytatása

Reklámok

2010 – néhány szempontból

*Insert random descritpion for a predictable, end-year post*
Olvasás folytatása


Helyzetjelentés #random

Az utóbbi időben kicsit megnövekedett azon posztok száma, amelyek terjedelme nem volt több pár sornál, ami leginkább annak tudható be, hogy félév végéhez közeledve az utóbbi két hétben ütött be a második ZH-időszak, amely mondani sem kell, milyen jól esik így a szünet felé közeledve. Pláne úgy, hogy szinte minden tantárgyhoz mellékesen jár egy beadandó feladat vagy kiselőadás, ami a szívem csücskének nem kevésbé kívánt részének számított mindig is. Panaszra mondjuk most nincs okom, hiszen hármasnál gyengébb (azaz 70 százaléknál nem gyengébb) ZH-t vagy beadandót/kiselőadást nem sikerült idén produkálnom, leszámítva még egy tárgyat, a menedzsmentet, aminél szárazabb, unalmasabb, blőd tárgyat még nem pipáltam eddigi iskolai pályafutásom alatt. Az érzés gondolom ismerős, mikor az embert annyira “érdekli” valami, hogy még átolvasni is külön akaraterő kérdése, nem hogy meg is tanulni. Na ez valami olyasmi. A dolgot emeli, hogy a szokásos két ZH helyett csak egy lesz, holnapután, az utolsó héten. Úgy, hogy még azon pénteken javító annak, aki bebukja, szóval kiemelten illendő volna a részemről, ha pont ezt nem buknám be. Mindez még talán lenyelhető volna, ha nem lenne a csoportos beadandó feladat intézménye, aminél legalább négy embernek kell összedolgoznia a cél érdekében. Vagy én vagyok nem kifejezetten csapatjátékos, vagy viszonylag jól látom, hogy kettőnél több emberre ilyenkor nem igazán érdemes bízni ilyesmit, mert szélsőséges esetben vagy mindenki maga akarja csinálni, vagy éppen mindenki sz*rik bele a beadás előtti néhány napig. Vagy ahogy az esetemben, a ZH-k és egyéb beadandók nagyobb prioritást élveztek. És csak úgy mellékesen, a félévi jegy nagy részét pontosan ez a feladat adja. Epic iz epic. Másra terelve a témát, az időjárás kivételesen olyan, amilyennek ilyenkor lennie kell: rohadt hideg és havas. Ez idáig oké. Még az is, hogy én aki viszonylag jól bírja a hideget, és még négy-öt fokos időben is pulóverben vagy cipzáras, kapucnis málhában mászkál, egyik napról a másikra előkotorja a kabátját a jelentéktelen 10 fokos lehűlés miatt, ami pontosan a hónap elején állt be. De az már nem igazán remek, hogy egyre másra beköszönt az ónos eső jelensége is, amitől a jégen kevésbé edzett egyének (like ich) még akkor is tyúklépésre kényszerülnek, ha valahova rohadtul sietni kéne, például olyan mellékes helyekre, mint a ZH írás. Az külön fun, hogy a közlekedésiek is helyzet magaslatán állnak, ilyen például az autópályák elhanyagolt és kevésbé elhanyagolt szakaszai, vagy a tény, hogy a községben ahol lakom, a főút rendszeresen járhatóbb, mint az elvileg jobban koptatott városi út. Ez persze a mellékutcákra nem vonatkozik, így a buszmegálló irányába tett gyalogbusz során használható rövidítések sem érnek sokat ilyenkor. 😀

A jövő héttel befejeződő (és a januártól kezdődő vizsgaidőszak) félév révén lesz legalább két hét szünetem, ami alatt valószínű, hogy írok majd egy hosszabb animus bejegyzést (a Panty and Stocking mellett), aminek tárgyát szavazásra bocsájtom, ezzel kipróbálva a PollDaddys modult, ami már jó ideje ott lapul a WP-ben, de eddig még nem próbáltam ki, hogyan működik.


Egy kis agyfasz hétfő estére

Nem tudom ki hogy van vele, de Lady Gaga a szememben maga a megtestesült muzikális fail, akit még nem nyelt el az ismeretlenség mocsara. Első találkozásom “vele” (Poker Face) még tavaly kora nyáron történt Benyo blogján, ahol rögvest megállapítottam, hogy legalább hatszor kéne újjá születnem húsz anyától, hogy felfedezzem az úrihölgy szépségeit, megjelenésében és zenében egyaránt. Ehhez képest a műanyag maga a hamisítatlan bársony, mert hogy külsejében egy nagy klisé, az még hagyján. De hogy még a zenéje se legyen jó, azt már kissé túlzásnak tartom. Akárcsak azt az élményt, mikor egyes emberek két órán keresztül, egy huzamban bömböltetik ugyanazt a számot (igen, a PF-et), a második óra végén ugyanazzal a lelkesedéssel. Akkor azt hittem, többet nem fogok vele szándékosan találkozni. De tévedtem: egyik haverom hívott délután, hogy talált egy saját szavai szerint igazi agyrohasztó élményt, és hogy ezt feltétlen látnom kell. Én pedig, mint akinek nem szokása kimaradni az ilyen audiovizuális gyökérségekből, gyanútlanul pötyögtem be a JewTube-ba a diktált keresőszavakat. Az Enter lenyomásakor eszméltem, hogy konkrétan mit is írtam be az imént: Lady Gaga Alejandro. Magamban már átkoztam magam, de azért érdekelt az ígért agysorvasztás, hiszen mégiscsak haver ajánlotta, ezért megnéztem a videót. Nem fogok kertelni: ennyire random, ennyire értelmetlen, ennyire fos, ennyire semmit nem érő zenét és klippet már jó ideje nem láttam. Legalábbis nálam az igencsak a random kategóriába esik, amikor egy aranyfogú, náci ruhába bújt, jellegtelen liba szabadkőműveseket és SS tiszteket ugráltat egy félkész helyiségben, mindenféle baromságra buzdítva őket. Az idétlen táncikálástól a rapen és harisnyás hímringyókon keresztül a gépkarabélycsöcsű(…) Gagáig mindenben lehet részünk ezalatt a röpke pár perc alatt. Nekem konkrétan ki is sütötte az agyamat, és csak most tér vissza. Egyszerűen nem vagyok hajlandó elhinni, hogy ez kell a népnek. Sajnálom, de nem… *Neo módra kerülgeti a fanok felé dobott zöldségeit*

Egyébként az este folyamán kicsit belemerültem a Vegasba, ennek eredményeként megcsináltam a leendő Yakuza 3 HEAT action footage afféle “béta verzióját”, amit egyelőre nem szándékozok feltölteni JT-re, de ha igény mutatkozna rá, akkor a teljes videó elkészültéig feldobom.


Ha a Kelet és a Nyugat legalja alkalomattán találkozik…

Olvasás folytatása


Hát nem aranyos? Ki hitte volna, kedves Ratyesz? (a short political rant)

Nem szándékozom rendszeresen előhozni a politikát, pláne nem ilyen hevenyészett formában,de ez kiszaladt belőlem.
Olvasás folytatása


The Imperial Yaoist Army


Avagy egy röpke nyáresti nonszensz egy ezerszer lepörgött témát illetően.
Olvasás folytatása