Youtube címkéhez tartozó bejegyzések

“Remix” > Original

Számos oka van annak hogy a Youtube Poop jelenség már lassan öt éve áll közel a szívemhez, és az ilyesféle darabok is egyfajta indoknak tekinthetőek, azon egyszerű okból kifolyólag hogy még a minőségben esetlegesen szenvedő alapanyagokból is képesek olyan videókat összehozni a “pooperek”, amelyeket nem egyszer jobbnak, élvezhetőbbnek tartok mint magát az ihlető forrást. Ez a jelenség érhető tetten a linkelt videó esetén is, személy szerint a mostanában befutott “klasszikus” esetében ezt a változatot tartom egyedül érdemlegesnek az értékelhető jelzőre.

Reklámok

Hétfő esti YTPMV

Ha kifejezetten egy, a témaválasztás helyett a dolog technikai oldalát illető negatív trendet kellene megneveznem a YTPMV-k terén, akkor azt mondanám hogy az elmúlt egy-két évben kimondottan elszaporodott az a szemléletmód, hogy a YTPMV-k esetében sokan nem kifejezetten az adott darab hangzására helyezik a hangsúlyt, hanem arra hogy vizualitások terén a lehető legváltozatosabb legyen a produktum. A vizuális effektek használata természetesen nem lenne baj abban az esetben, ha a trenddel ellentétben a hangzást tekintenék elsődleges területnek a készítés során, és a fenti YTPMV készítője be is látta ezt akkor, amikor a látvány terén egy három évvel ezelőtti darabra emlékeztető, de a hangzás terén remek videót dobott össze, amelyre csak nagyon halkan segít rá az eredeti szám.


The fad strikes back + Meet the Pyro véleményezés

Habár csak a hét elején jelentette meg a Valve a Team Fortress 2 kilencedik, egyben utolsó, karakter központú trailerét (Meet the Pyro), ez persze nem akadályozta meg a YT közönségét hogy ne termeljen ki legalább egy fadet, amelyhez én is hozzátettem a magam részét a Cromartieval. 🙂

Maga a Meet the Pyro kissé felemásra sikeredett, ugyanis habár viszonylag jó döntés volt a Pyro elborultabb elméjének felhasználása a “sztorihoz”, azonban mindent erre az egy lapra tett fel és ettől úgy érzem hogy jóval kevesebb finessz szorult belé, mintha a készítők elhitték volna hogy ez az egy motívum elviszi a hátán a trailert. Ami félig-meddig igaz lenne hiszen mindenki arra számított hogy felfedik a Pyro valódi nemét, és ez a cukormázas világ éppenséggel illene is a Pyro kétes mentális állapotához, de ezt leszámítva zéró erőfeszítés történt humoros, stílusos szituációk és poénok kitalálására, ami részben nem meglepő mert a Pyro amúgy sem beszél, és a többi szereplő megnyilvánulásai is elég semlegesek minőség tekintetében. Ez még inkább kiütközik ha összehasonlítjuk a két legfrissebb darabbal, vagyis a Meet the Spy/Medic videókkal, amelyekben mint a háttérben elrejtett apróságok, mint a tényleges sztorivonal tekintetében találékonyabbak voltak a Valveos srácok, sokkalta jobban, hangulatosabban meg voltak írva a dialógusok, és a történetek is remekül illeszkedtek a játék világához a karakterek jellemét jobban kidomborító szituációk miatt.


Szarból aranyat? Yes!

Már jó ideje nem postoltam rendes YTPM-t a blog digitális hasábjain, de ez a darab érdemesnek tűnt arra hogy kiposztoljam. Már csak azért is mert alapanyagként egy ökológiai katasztrófát választott magának (Kill Me Baby), amiből egy decens YTPMV kerekedett ki, másrészt ugyan első hallásra semmiben sem külömbözik az eredeti, egyébként egészen jó chiptunetól (beszédes címe van: Fap, fap, fap), de összehasonlítva a kettőt inkább tűnik úgy, hogy a YTPMV-ben a “gumiszalag ütőgetős” sample az, ami a leginkább kihallatszik az eredeti számból.


Fad’s Wrath

A napokban akadtam erre a fadre, amely alapjában véve egyszerű mint a faék (egy jelenet loopolása fél percig), de a zene miatt mégis úgy döntöttem hogy én is hozzáteszem a magamét. Ugyan a legkissebb mértékben sem loopol, de a jelenet etúlzottsága mégis érdemesnek tűnt arra hogy felhasználjam.

A videó egyébként a Capcom Asura’s Wrath című játékának demójából származik, amiről egyébként eredetileg írtam volna egy beszámoló szerűséget, de kisebb szorzás-osztás után beláttam hogy teljesen felesleges, mert három betűben össze lehet foglalni az egész játékot: QTE. Ezt úgy tessék komolyan venni, hogy a demó gameplay szegmensének 8/10-ét ezek a jelenetek teszik ki, amelyekről ráadásul üvölt hogy a God of War (egy ősember szintjén kreatív és hörgő főhős) és a Dragon Ball Z (eltúlzott fizika, “YELLING MAKES YOU STRONGER”) bizarr szerelemgyerekei, rossz értelemben. A maradék 2/10-ed gameplay egyrészt egy gyengébb Space Harrier klón, másrészt egy olyan egyszerű és unalmas beat’em up amihez képest a 22 éves Final Fight felér egy Rubik kockával. Ami összeköti a három játékstílust az az, hogy a demo pofátlanul könnyű még Normal módban is, még a QTE-ek elrontása sem jár következménnyel! Igen, még ha direkt rossz gombokat is nyomunk, a jelenet akkor is továbbmegy a maga medrében, a gombpüfölős QTE-eken kívül akár félre is tehetjük a kontrollert (kipróbáltam, és működik). Az igazsághoz persze hozzátartozik hogy ez inkább egy interaktív film, tehát olyasféle szindrómában szenved mint annak idején a Dragon’s Lair, vagyis az áráért (elvileg 11-12 ropi) egy igazán tartalmas játékot is lehetne venni. A magam részéről biztos hogy megnézem majd YT-n az átvezetőket, de az is biztos hogy ezt nem fogom megvenni, főleg hogy ugyanabban a hónapban (február) jön a Catherine is, ami röpke egy évet késett a japáni kiadáshoz képest.

Akik kíváncsiak magára a demóra, azoknak íme a demóbann található két pálya végigjátszása, amit kivételesen nem én csináltam, hanem inkább másét vettem kölcsön:



Egy awesome, meg még egy awesome = win #2

Amíg a Capcom az MvC3-ban sorra lövi ki a hatásos crossoverhez szükséges karaktereket, addig e videó készítője nem spilázta túl a dolgokat a kelleténél. Ugyan elég kevés a videóban található crossover karakterek száma, a videót készítő egyén mégis belátta azt a nagyon egyszerű tézist, hogy ha már nem minden fontos karaktert vagyunk kénytelenek szerepeltetni (Dr. Weird merre van?), legalább arra ügyeljünk hogy a védjegynek számító jellemző jelen legyen.


Spy plays Ikaruga

Még a nyár folyamán csináltam egy “Heavy plays Ninja Warriors” nevezetű videót (és posztot), melynek ímhol a folytatása. Voltaképpen egy megkésett folytatás mivel ezt augusztus közepe táján kezdtem el csinálni, de időközben ismét elkezdődött az iskola, ami egy kissé leszívta a kedvet a készítés elől. Ennek meg is lett az eredménye mert úgy érzem lehetett volna jobb is, de per pillanat már annak örülök hogy sikerült befejeznem.

Maga a játék egyébként a Dreamcast egyik legjobb shootere, de még easyn is kimeríti a “fingatósan nehéz” kategóriát: mivel még nem nyitottam meg a végtelen continue lehetőségét, így a negyedik pályán állandó rendszerességgel kapom a Game Overeket, már csak azért is mert az egész pálya alatt a képernyő 90%-át kollektíve a lövedékek foglalják el.